Az esővíz csatornába vezetése elsőre kézenfekvő megoldásnak tűnhet: a tetőről lefolyó vizet bekötjük a csatornába, és már el is tűnt a problémánk. Csakhogy elválasztott rendszerű szennyvízhálózat esetén ez nemcsak műszakilag problémás, hanem tiltott is lehet.

A Fővárosi Vízművek tájékoztatója szerint az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetése tilos. Az ilyen hálózatokat háztartási és megfelelően előkezelt ipari szennyvíz elvezetésére méretezték, nem pedig egy intenzív zápor hirtelen érkező vízmennyiségére.

Ezért ahol külön szennyvíz- és csapadékvíz-rendszer működik, az esővizet érdemes helyben megtartani, elszikkasztani vagy összegyűjteni és hasznosítani.

Miért nem mindegy, hová kerül az esővíz?

Egy nagyobb tetőfelületről már egyetlen intenzívebb zápor alatt is jelentős mennyiségű víz folyhat le.

Ha ez a víz közvetlenül a szennyvízcsatornába kerül, rövid idő alatt jelentősen megnöveli a hálózat terhelését.

Az FCSM arra is felhívja a figyelmet, hogy az özönvízszerű esőzések egyre nagyobb terhelést jelentenek a közcsatorna-rendszer számára, és a szabálytalan csapadékvíz-bekötések veszélyeztethetik a szennyvízelvezetés biztonságát.

1. Túlterhelheti a szennyvízcsatornát

Az első és legfontosabb ok a hidraulikai túlterhelés.

Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna kapacitását elsősorban a háztartások és más engedélyezett kibocsátók szennyvízmennyiségéhez igazítják.

Egy intenzív zápor azonban néhány perc alatt annyi vizet juttathat a rendszerbe, amely normál körülmények között csak hosszabb idő alatt jelenne meg.

Ennek következménye lehet:

• a csatornahálózat túlterhelődése,
• a víz visszaduzzadása,
• aknák túlfolyása,
• alacsonyabban fekvő területek elöntése,
• szélsőséges esetben szennyvíz visszaáramlása.

A Fővárosi Vízművek külön kiemeli, hogy az esővíz szennyvízhálózatba vezetése nagyobb esőzéseknél a hálózat és a szennyvíztisztító túlterheléséhez, valamint alacsonyabban fekvő területek elöntéséhez vezethet.

2. A szennyvíztisztító telepet is fölöslegesen terheli

Nemcsak a csővezetékek kapnak nagyobb terhelést.

A szennyvíz végül a szennyvíztisztító telepre érkezik, ahol különböző mechanikai és biológiai tisztítási folyamatokon halad keresztül.

Ha nagy mennyiségű esővíz kerül a rendszerbe:

• megnő a telepre érkező vízmennyiség,
• fölöslegesen kell nagyobb víztömeget mozgatni és kezelni,
• megváltozhat a beérkező szennyvíz koncentrációja,
• nőhetnek az üzemeltetési költségek.

A Fővárosi Vízművek szerint a szabálytalan csapadékvíz-bebocsátás a szennyvízelvezetés és -tisztítás költségeit is növelheti.

Ezért műszakilag is logikus, hogy ahol külön rendszer működik, ott a tiszta csapadékvizet és a szennyvizet külön kezeljük.

3. Növelheti az elöntések és visszafolyások kockázatát

Egy túlterhelt csatornarendszerben a víznek valahová mennie kell.

Ha a cső már nem képes több vizet befogadni, az visszaduzzadhat.

Ennek következménye lehet:

• utcai elöntés,
• pincék elázása,
• padlóösszefolyókon keresztüli visszafolyás,
• aknák túlfolyása.

Az FCSM tájékoztatása szerint nagy záporok idején a szabálytalan esővíz-bekötések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a csatorna túlcsorduljon, és mélyebben fekvő területeket akár szennyvízzel öntsön el.

Az egyéni ingatlantulajdonos szempontjából tehát nemcsak jogi kérdésről van szó: a helytelen bekötés saját és mások ingatlanának elöntési kockázatát is növelheti.

4. Elválasztott rendszerben szabálytalan

A szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés alapvetően kétféle rendszerben történhet.

Egyesített rendszer

Bizonyos régebbi városrészekben ugyanaz a csatornahálózat vezetheti el a szennyvizet és a csapadékvizet.

Elválasztott rendszer

Itt külön hálózat szolgál:

• a szennyvíz,
• és a csapadékvíz

elvezetésére.

Az elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba az esővíz bekötése nem megengedett. A Fővárosi Vízművek jelenlegi tájékoztatója az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 85. § (5) bekezdésére hivatkozva egyértelműen rögzíti ezt a tilalmat.

Helyi építési előírások is tartalmazhatnak további követelményeket. Egyes területeken például előírhatják a csapadékvíz telken belüli visszatartását vagy ciszternában történő gyűjtését.

Ezért új ereszbekötés vagy csapadékvíz-elvezetés kialakítása előtt mindig ellenőrizni kell:

• a helyi csatornarendszer típusát,
• a szolgáltató előírásait,
• és az önkormányzati szabályokat.

5. Az esővíz értékes erőforrás – kár egyszerűen elvezetni

A csapadékvíz nem csupán valami, amitől gyorsan meg kell szabadulni.

Megfelelően összegyűjtve felhasználható például:

• kerti öntözésre,
• dísznövények locsolására,
• gyep öntözésére,
• egyes kültéri takarítási feladatokra.

A Fővárosi Csatornázási Művek korábban kifejezetten ösztönözte a lakosságot arra, hogy a vezetékes ivóvíz helyett ahol lehet, gyűjtött esővizet használjanak, és ezzel párhuzamosan csökkentsék a szabálytalan csapadékvíz-bekötéseket.

Az esővíz helyben tartása különösen értékes lehet hosszabb, száraz időszakokban.

Hová vezessük az esővizet a szennyvízcsatorna helyett?

A megfelelő megoldás az adott telek:

• talajától,
• méretétől,
• lejtésétől,
• talajvízszintjétől,
• helyi előírásaitól

függ.

Esővízgyűjtő tartály

Az egyik legegyszerűbb megoldás az ereszcsatornából érkező víz tárolása.

A tartály lehet:

• felszíni,
• föld alatti,
• kisebb hordó,
• nagyobb ciszterna.

A tárolt víz később felhasználható a kertben.

Szikkasztás

Megfelelő vízáteresztő képességű talaj esetén a csapadékvíz elszikkasztható a telken belül.

Ehhez használható például:

• szikkasztóárok,
• szikkasztóblokk,
• kavicsos szikkasztótér.

Kötött, agyagos talaj vagy magas talajvíz esetén azonban előzetesen érdemes szakemberrel megvizsgáltatni, hogy valóban működőképes-e ez a megoldás.

Esőkert

Az esőkert egy sekélyebb, növényekkel beültetett mélyedés, amely ideiglenesen befogadja a tetőről vagy burkolt felületről érkező csapadékvizet.

A cél:

• a lefolyás lassítása,
• a víz helyben tartása,
• a beszivárgás elősegítése.

Miért jobb a csapadékvizet a talajban tartani?

A jó szerkezetű talaj maga is fontos víztároló.

Ha a csapadék beszivárog:

• feltöltheti a talaj vízkészletét,
• csökkenhet a felszíni lefolyás,
• a növények később is hozzáférhetnek a víz egy részéhez.

Ezért a kert vízgazdálkodásánál nemcsak a tartály mérete számít, hanem a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képessége is.

Ha a talaj szerkezete gyenge vagy gyorsan kiszárad, talajkondicionálással is támogatható a csapadék jobb hasznosítása.

A Greenman HuminNova például huminsav- és szervesanyag-tartalmú talajkondicionáló készítmény, amely a gyártói leírás szerint támogatja a talaj szerkezetét, valamint növeli annak víz- és tápanyag-megtartó képességét.

Ez nem esővíz-elvezető megoldás, hanem akkor lehet releváns, ha az összegyűjtött vagy talajba vezetett csapadék jobb helyben hasznosítása is cél.

Esővíz és egyedi szennyvízrendszer: különösen fontos a szétválasztás

Ha az ingatlanon nincs közcsatorna, hanem:

• emésztő,
• zárt szennyvíztartály,
• vagy házi szennyvíztisztító

működik, akkor sem érdemes az ereszről érkező vizet a szennyvízrendszerbe vezetni.

Az esővíz fölöslegesen növeli a rendszer hidraulikai terhelését és a tárolandó vagy kezelendő vízmennyiséget.

Az ilyen rendszerekben inkább a háztartási szennyvíz megfelelő kezelésére kell koncentrálni.

A Greenman Purus 14 mikroorganizmust és enzimjeiket tartalmazó szennyvízkezelő készítmény, amelyet a gyártó emésztők és egyedi szennyvízrendszerek mikrobiológiai kezelésére ajánl. A leírás szerint támogatja a szerves fázis lebontását, mérsékli a zsírosodást és a kellemetlen szagokat.

A Purus tehát a szennyvízhez, nem pedig az esővízhez kapcsolódik – a két vízáramot éppen ezért célszerű elkülöníteni.

Mi legyen az összegyűjtött esővízzel?

A legegyszerűbb felhasználási terület a kert.

Felhasználható többek között:

• veteményes öntözésére,
• gyümölcsfák locsolására,
• dísznövényekhez,
• gyephez.

Ha a cél az, hogy a talaj hosszabb ideig képes legyen a kijuttatott vizet megtartani, a megfelelő talajszerkezet kialakítása is fontos.

Ebben az érett komposzt, talajtakarás és szükség szerint talajkondicionálás együtt adhat hosszabb távú megoldást.

Két környezetvédelmi minősítésű készítmény, ha egyedi szennyvízrendszer is működik

Az esővíz és a szennyvíz külön kezelésének egyik előnye, hogy a szennyvízrendszerbe csak valóban oda tartozó háztartási víz kerül.

Egy emésztő vagy házi szennyvízkezelő rendszer esetében annak is jelentősége lehet, milyen mosó- és tisztítószereket használunk.

TRI-BIO ECO Natural Laundry Liquid Sensitive

A TRI-BIO ECO Natural Laundry Liquid Sensitive az Európai Unió hivatalos EU Ecolabel adatbázisában szereplő mosószer, DK/006/006 engedélyszámmal.

A hivatalos termékleírás kifejezetten jelzi, hogy a készítmény szeptikus és más helyi szennyvízrendszerek mellett is ajánlott, és Magyarországon is elérhető.

Ez természetesen nem esővízkezelő készítmény, hanem a mindennapi háztartási működésben lehet releváns ott, ahol saját szennyvízrendszer üzemel.

Nature Green Öko Szanitertisztító

A magyar gyártású Nature Green Öko Szanitertisztító szintén szerepel az EU Ecolabel hivatalos adatbázisában, HU/020/024 engedélyszámmal.

Ez szanitertisztító, tehát nem szennyvízkezelő vagy esővízkezelő készítmény. Jó példa azonban arra, hogy a háztartásban használt vegyszerek kiválasztásánál ellenőrzött környezetvédelmi minősítést is figyelembe lehet venni.

Mit ne tegyünk az esővízzel?

Ne kössük automatikusan a szennyvízcsatornába

Először ellenőrizzük, milyen rendszer működik az adott területen.

Ne vezessük a szomszéd telkére

A saját csapadékvíz-kezelésünk nem okozhat más ingatlanán problémát.

Ne vezessük az épület alapjához

A rosszul kialakított szikkasztás nedvesedési problémát okozhat.

Ne feltételezzük, hogy minden talaj jól szikkaszt

Agyagos vagy magas talajvízszintű területen más megoldásra lehet szükség.

Ne engedjük kontroll nélkül az utcára

A helyi önkormányzati szabályok ezt is korlátozhatják vagy tilthatják.

Esővíz elvezetése lépésről lépésre

1. Ellenőrizzük a helyi csatornarendszert

Elválasztott vagy egyesített rendszer működik?

2. Mérjük fel a tetőfelületet

Minél nagyobb a tető, annál több vizet kell kezelni egy intenzív zápor során.

3. Vizsgáljuk meg a talajt

Képes megfelelő sebességgel befogadni a vizet?

4. Gondolkodjunk először visszatartásban

Esővízgyűjtő tartály vagy ciszterna segítségével a víz később felhasználható.

5. A felesleget megfelelően szikkasszuk el

Ha a helyi talaj- és talajvízviszonyok ezt lehetővé teszik.

6. Védjük a kert talaját

Talajtakarás, szervesanyag-pótlás és jó talajszerkezet segítségével több csapadék maradhat helyben.

Gyakori kérdések az esővíz csatornába vezetéséről

Szabad az esővizet a szennyvízcsatornába vezetni?

Elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba nem. Az ilyen hálózat kizárólag az arra engedélyezett szennyvizek elvezetésére szolgál.

Miért tilos az esővíz szennyvízcsatornába vezetése?

Mert nagy esőzéskor túlterhelheti a csatornahálózatot és a szennyvíztisztító telepet, növelheti az elöntések veszélyét és az üzemeltetési költségeket.

Mindenhol tilos az esővíz csatornába vezetése?

Nem. Egyesített rendszerű csatornahálózat bizonyos területeken csapadékvizet is fogad. Ezért mindig az adott szolgáltató és a helyi előírások alapján kell eljárni.

Hová vezethetem az ereszről az esővizet?

Esővíztartályba, megfelelően kialakított szikkasztóba vagy más, helyben engedélyezett csapadékvíz-kezelő rendszerbe.

Használható az esővíz locsolásra?

A tiszta tetőfelületről megfelelően összegyűjtött csapadékvíz kerti öntözésre gyakran felhasználható. A felhasználásnál érdemes figyelembe venni a tető és az ereszrendszer anyagát, valamint az esetleges szennyeződéseket.

Mi történik, ha túl sok esővíz kerül a csatornába?

A hálózat túlterhelődhet, visszaduzzadás vagy túlfolyás alakulhat ki, és a szennyvíztisztító telep terhelése is jelentősen növekedhet.

Jobb összegyűjteni vagy elszikkasztani az esővizet?

A kettő kombinációja gyakran a legjobb: először tároljuk el a később felhasználható mennyiséget, a fölösleget pedig – ha a helyi adottságok lehetővé teszik – szikkasszuk el.

Összegzés: miért ne vezessük az esővizet a szennyvízcsatornába?

Öt fontos ok szól amellett, hogy elválasztott rendszer esetén az esővizet ne a szennyvízcsatornába vezessük:

1. túlterhelheti a csatornahálózatot,
2. fölöslegesen terheli a szennyvíztisztító telepet,
3. növelheti a visszafolyás és az elöntés veszélyét,
4. elválasztott rendszerben szabálytalan,
5. elveszítünk egy értékes, helyben hasznosítható vízforrást.

Sokkal célszerűbb az esővizet lehetőség szerint helyben megtartani, összegyűjteni és a kertben hasznosítani, a fölösleget pedig megfelelően elszikkasztani.

A kert vízgazdálkodásánál pedig nemcsak az számít, mennyi esővizet tudunk összegyűjteni: az is fontos, mennyit képes megtartani a talaj. Ebben megfelelő talajápolással, szervesanyag-pótlással és szükség esetén például Greenman HuminNova talajkondicionáló alkalmazásával is támogatható a talaj vízmegtartó képessége.

A legfontosabb alapelv: a csapadékvizet és a szennyvizet ott, ahol külön rendszer szolgál a kezelésükre, tartsuk külön – az esővizet pedig ne hulladékként, hanem helyben hasznosítható vízforrásként kezeljük.